Kezdem azzal, hogy a Csokizót hihetetlen sokan ismerik. Egyike a város azon helyeinek, amiket még az ide látogató turisták is ismernek már valószínűleg, vagy hallottak róla , esetleg pont ezért látogattak a városba. Az internetes keresőkben számtalan blogot, beszámolót, véleményt olvashatsz a Csokizóról, érdemes tudni, hogy 2010 tavaszától új vezetés alatt indult újra a hely. (A csokizó korábbi kalandos és tanulságos története (és hanyatlása) kicsit lejjebb megtalálható.))

A hely törzsközönsége talán nem meglepő, hogy a váci kisgyermekes mamák közül került és kerül ki, hibátlan program lesétálni a főtérre a bébivel, találkozni a csajokkal, csevegni egyet egy cappuccino és egy szelet süti mellett, miközben a manó alszik (vagy éppen üvölt :) A hátsó apró kis helység kimondottan bababarát, plüss (talán picit túlságosan süppedős) fotelek, gyermekjátékok, mesekönyvek találhatóak itt. Fiatal szerelmeseket is gyakran láthat itt turbékolni a betérő vendég, a hely nyugalmat, békét áraszt. Picit hasonlít nekem a Prágában található kávézókhoz, bár ott ugye ennek régebbi hagyománya van, de egy csipet legalább nekünk is helyben van ebből! Sokan egyébként kifejezetten a Csokizó miatt utaznak a városba, hogy megkóstolják valamelyik forrócsoki különlegességet.

A Curia ódon fakapuján betérve egy fotocellás automata ajtón átperdülve egy jobbkanyart kell tennünk, hogy beléphessünk a csokizóba. Már itt meg is említemi, hogy az egész Csokizó, beleértve a mosdót is, teljesen akadálymentes, tehát kerekesszékes vendégek , babakocsisok is könnyen meg tudják közelíteni. Ahogy írtam, idén tavasz óta új vezetés és új személyzet igyekszik kiegyenesíteni azt a csorbát, amit a közelmúltban elszenvedett. Úgygondolom sikeres úton halad. Nekem egyébként a legszembetűnöbb jelzés a váltásra az volt idén tavasszal, hogy végre új itallapot találtam az asztalokon a régi szetszakadt, kávé/csokifoltosok helyett. A minap egy félórás beszélgetés során sokmindent megtudtam Piroskáról, az új tulajdonosról, vendéglátós múltjáról, terveiről, ötleteiről. Már meg sem lepődtem, amikor megtudtam, hogy mint nagyon sok váci vendéglátóhely tulajdonosa, ő is teljesen más szakmából ugrott át a pult mögé, eredeti szakmáját tekintve könyvelő. A váltás 13-14 éve történt, hosszú ideig dolgozott egy Széchenyi utcai kávézóban, majd a szérűskerti Sega étteremben, végül egy nagy ugrással vágott bele a Csokizóba, ahol végre a saját iramát diktálhatja. A személyzet is lecserélődött, a mostani csapat fiatalos, dinamikus és sokat mosolyog :) Pirostól megtudtam, hogy a belső tér kialakításán nem változtattak, legbelül található a "gyereksarok", amely jópár plüssjátékkal gazdagotott. Innen 1 lépéssel kijebb a legnagyobb helység, klasszikus kávéházi asztalokkal, székekkel. A polcokon kávéval, csokoládéval foglalkozó könyvek, középen külön újságospolc, a külföldi vendégekre gondolva német és angol nyelvű sajtóval. Wifi hotspot is akad, tehát a netet se kell mellőznünk, a kortyolgatás közben. A bejárati "előszobában" a csokispult, megannyi ínycsiklandozó csokoládé és bonbonkülönlegességtől roskadozva, mellette pedig a Bindi sütishűtő. A Csokizó az olasz cég iszonyúan finom kész-sütijeit kínálja, természetesen egy kicsit megbolondítva lekvárral, csokival, ha még bírjuk szusszal, akarom mondani, édességgel.

Habár a hely fő profilja a kávék, forrócsokik, csokikülönlegességek, nyáron előtérbe kerülnek a hűsítő italok, jeges teák, szörpök, fagyi, de egy könnyű reggeli is megtalálható a kínálatban. Alapanyagok is vásárolhatóak különféle kávékhoz, forrócsokikhoz és  hogy teljes legyen a kép, természetesen bögrék és különféle tároló edénykék is   kaphatóak.

Megtudtam, hogy november elejétől egy különleges "sós fagyi" újdonság is kapható majd náluk, de ezt mindenki lesse meg maga!

Az itallap sajnos nem érhető el jelenleg, ha tudom, bescannelem hamarosan. Fejből nehéz felidézni minden tételt, de a kávék általam ismert összes elkészítési módban megkóstolhatóak, a forrócsokik is több tucat ízben kaphatóak. Alapvetően fehér, tej és étcsokiból választhatunk, illetve ezek mindegyike különféle ízesítésben is kipróbálható.

A cappuccino rabja vagyok,de itt mégis a forró csoki a kedvencem, iszonyúan finom, bár nekem talán már picit túl sűrű. Régebben 1 kis kancsó tej is járt a csokihoz és egy pohár víz, talán fel lehetne eleveníteni ezt a szokást. Igy a végére kicsit talán elfogultnak tűnik a cikkem, de most gyakorló apukaként sokat járunk ide és ha a színvonal és a hangulat marad, még sokáig járni is fogunk. Az árak az új tulajdonos elmondása szerint a váltáskor nem emelkedtek, azt azonban figyelembe kell venni, hogy a "főtéri" árszinvonalban mozognak. Majd elfelejtettem, egyedül betérőknek sem kell unatkozniuk, a polcokon számos könyv sorakozik és a háttérzene is kellemesen hangulatos. Michael Buble, The Baseballs, Norah Jones és (miután megtámogattam a helyet egy cd-vel) kedvenc Jazz and the... 70'-80'-90' albumaim is hallhatóak :)

A megközelítés (ha autóval jövünk) ajánlott a strand felől, a Széchényi utca jelenleg fel van túrva.. de én minden főtéri látogatásnál a dunapartot preferálom, a komp környékén ugyanis (még) ingyenes a parkolás és 2 perc séta alatt a téren vagyunk.

Saját mentett helyek nagyobb térképen való megjelenítése

Choco Cafe Váci Csokizó
2600 Vác, Március 15. tér 20.

Nyitvatartás
H-Cs: 9:00 - 21:00
P-Szo: 9:00 - 22:00
V: 9:00 - 21:00

Telefon: 27 / 305-839

A kezdetek:

A csokizó-kávézó nyitása egybeesik a megújúlt főtér 2006. szeptemberi megnyitásával, átadásával, egészen pontosan októberben nyitott. Annakidején nem kis energiát és pénzt belefektetve a  váci Víg család látott fantáziát a Curia épületében és annak pincéjében, viszont maga a Curia megér egy külön cikket, így erről egy későbbi cikkben emlékezünk majd meg. A Choco cafe megnyitása után azonnal sikertörténetté vált, a Víg család lánya vezette az üzletet, saját elképzelései alapján rendezte be és alakította ki a kezdeti stílust. A hely sikerét bizonyítja, hogy rá egy évre, 2007-ben bekerült Magyarország 100 legjobb kávézójába. (2007. márciusától van saját weboldala a kávézónak). Tény, egyedi volt, nemcsak a városban, hanem Vác környékén is. Teljesen új ízeket ismertettek meg a betérőkkel, hangulatos volt az egész légkör. Nagy szerepe volt a kezdeti sikeres éveknek, hogy egy olyan helyi és nem helyi törzsközönség alakuljon ki, akik folyamatosan visszajárnak, megteremtve ezzel a hely rentábilis üzemeltetését. Ugyanakkor egy törzsközönség hihetetlen kritikus is tud lenni, mivel kívülről ismeri a hely összes portékáját, azonnal megérzi, ha valami nem klappol. Az üzlet eredeti tulajdonosa nem tudott 100% figyelmet fordítani a kávézóra, több válalkozást vitt, a kávézóra már nem maradt energia. 2008, de főleg 2009-ben már egyre több helyi ismerősőm panaszkodott a minőség folyamatos és drasztikus romlására. Volt ugyan megbízott üzletvezető, de egy vendéglátóhelyet a tulajdonosnak kell terelgetnie, rajta kell tartania a szemét. Tartani kell a kiharcolt és elért minőséget és apró újjításokkal bevonzani új vendégeket is.

Amikor már a forrócsoki sem volt a régi...

 

Itt ennek ellenkezője történt, a forrócsokik minősége, íze, állaga 2 egymást követő napon sem tudta követni magát, a sütik néha szárazak voltak, néha szinte üresen kongott a hűtő. A kiszolgálás a végefelé kritikán alulian lassú volt, még minimális vendég mellett is, sőt konkrétan azt lehetett érezni, hogy nem látnak jó szemmel. A vegetációt végül egy pár hónapos bezárás követte, a csokizó üzemeltetési jogát meghírdették.