Az alábbi bejegyzést már hónapok óta tartogatom magamnak, tulajdonképpen azóta, hogy Kuf felhívta a figyelmem a blog indulására, és elolvastam az elsõ cikkeket. Tanakodtam küldjem, ne küldjem, mert kevésbé szól a gasztronómiáról, inkább szól annak hiányáról, aztán kiszedtem a vázlatok közül.

 
Séta a városban címmel közöl Vác város honlapja egy rövid útleírást mindazok számára, akik városunkba látogatnak. A kezdés, nem szó szerint idézve: Amennyiben Ön vonattal érkezik, tekintse meg a váci vasútállomás épületét..

Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert itt van egy kis bibi, ez amolyan félmondat lényeges információ nélkül (talán szerzõje sem kívánta részletezni), szeretném tehát kiegészíteni én is egy fél információval, a következõvel: .majd gyorsan hagyja el az állomás területét!.

Az elsõ benyomás fontosságát nem gyõzném hangsúlyozni, ha nem tûnne annyira egyértelmûnek, a Vácra látogató derék polgár elsõ körben akkor alkot képet Vácról, amikor megérkezik a városba, akármilyen útvonalon, akármilyen eszközzel érkezzék is. Merthogy fontos az elsõ benyomás, mindenhol, minden élethelyzetben, ha vendéget vársz, üdvözlöd õt, kezed nyújtod (vagy legalábbis én így szoktam) rendezett és tiszta elõszobádban hellyel és frissítõvel kínálod, amikor távozik kávét, teát, egy kis harapnivalót szervírozol, hogy az utat frissen és jóllakva tegye meg. Így kellene tennie ezt Vácnak is, amennyiben vendéglátónak minõsül, és vendég mindazon kedves ismerõs és ismeretlen, akik tömegközlekedés igénybevételével közelítik meg városunkat, és így jutnak be egyik elõszobánkba, nevezetesen a vasútállomásra.

 
Tehát a vasútállomás, igen az a bizonyos vasútállomás, amelynek falai között az elsõ magyarországi vasútvonal, elsõ gõzüzemû szerelvényeinek utasai megpihentek, az elsõ vasútállomás, egy darab történelem 1846-ból, amely a jelenkori utas igényeit figyelembe sem veszi, és maga a zord valóság, a gasztronómia, a vendéglátás legalja, stílusosan a XX. század közepe óta, szinte mindenhol. Jelenleg az utas-ellátás köszönõ viszonyban sincs, valamikori fekete-fehér kópiákon látható fénykorával.

Górcsõ alá vehetném a vasútállomás közvetlen közelében található vendéglátóhelyet egyenként - amelyek valamikor szebb idõket láttak, illetve amelyek, meggyõzõdésem, jelenleg nem képviselik méltóan Vác városát, és a fõutcát, - de ezt most nem teszem.

Általánosságban tehát: a vendéglátóhelyek mûködési feltételeit az épület fõbérlõi és városatyáink befolyásolják, a restinél látszik a legjobban a kontraszt az utazóközönség feltételezett igénye és az ellátás között, de gyenge láncszem annak környezete is, és ez elgondolkodtató.
 
Kedves, az ügyben bármit tenni tudók, eddig tenni nem akarók: tudják ugye, mire vágyik az utazóközönség?! Ne magyarázzunk félre semmit, és ne takarózzunk azzal, hogy sajnos csak erre van itt kereslet: õskori az a felfogás, hogy a kínálattal nem lehet keresletet generálni. Nem minden kisváros mondhatja el magáról, hogy naponta ennyi ember mászkál állomása peronján. Piac ez kérem szépen, potenciális jelenleg kihasználatlan, põre piac, le kell a polgárt ültetni, hellyel kell õket kínálni és ki kell szolgálni étellel és itallal. Nem férne el itt egy villás reggelit kínáló kisvendéglõ, egy falatozó, egy cukrászda, egy karosszékeivel hívogató kávézó? Dehogynem férne el! Lenne rá igény? Lenne bizony. Vagy manapság a magyar azzal vezeklik bûneiért, hogy lilahagymás zsíros-deszkát eszik a restiben, mellé savanykás nagyfröccsöt kortyolgatva? Nem egészen. A zsíroskenyér-csapolt sör/fröccs kombó amolyan hungarikum, mondhatnánk gasztro bonbon, amennyiben azt kockás abrosz mellett, rendezett, nyugodt és tiszta körülmények között fogyasztom. Sajnos jelenleg sem a resti, sem az állomás környezetében található létesítmények, nem minõsülnek a vendéglátás fellegvárának, és nem teljesítik az elõbbi feltételeket, bár eszembe nem jutna lebecsülni vagy leértékelni szerepüket, szükségességüket, vendégkörüket, csupán azt jegyezném meg: a vasútállomás és közvetlen környezete nem lehet helye "kocsmának".

Mert rengeteg folyománya van annak, ha a tömegközlekedési csomópontokban kulturált környezet fogadja az utazót: bátran száll le a vonatról este, és megfelelõ biztonságérzettel közelíti meg például a buszállomást, többen veszik igénybe a MÁV szolgáltatását, barátságosabb emléket hagy a látogatókban, tisztább és rendezettebb helynek tûnik, visszatérésre ösztönöz! Nézzék meg Szegedet, a szegedi pályaudvar teljes megújulását - példaként jár elõl, kövessük.

Befejezném a mondanivalómat Moldova Gyuri bácsival, Lopni tudni kell címû  könyvének egyik részletével:".egy elõadásnak minden részében tökéletesnek kell lennie, különben az egész nem ér semmit. Hadd mondjak egy példát. Meghívnak téged valahová, és a házigazdák igazán kitesznek magukért: öt asztalon terítenek, feltálalnak, velõscsontot, ötféle húst, halat, rákot, süteményt, bort, sört, francia konyakot, skót whiskyt, de - emelte fel a mutatóujját Alfonzó - az egyik asztal sarkán egy egészen kis tányérban van
egy icipici darab ..ar. Van neked kedved az egész ebédhez?" 

Az idézett diskurzust gondolja át mindenki a fõtér/vasútállomás viszonylatában.

A szerkesztő gondolatai:

Laci barátom, köszönöm ezt a cikket, a gondolataid, teljesen beleillenek a blogba. A harmadik-negyedik cikkem egy "Gondolatok a gastroról, ahogy én gondolom" címmel indult volna egy sorozatnak, félkész, nincs elvetve, de még nem volt lelkierőm teljesen kigyúrni. A váci vasútállomás mindenképp megér egy misét, sőt talán egy teljes körmenetet is. Néhány éve magát az épületet felújjították, szerintem külsőségeiben sem a front sem a sínfelőli részen nem lenne probléma. Az, hogy  a belső csempézés vmi ordenáré színű csempéből történt, az, hogy a váróba még fényes nappal sem mer beülni senki.. a vasút oldalában lévő ATM-ből pedig pénzt kivenni finoman szólva merészség, már más kérdés..
 

Ami minimum kellene az állomásra, az egy állandó mondjuk 1-2 fős rendőri vagy biztonsági szolgálati jelenlét, kamerák!, és ahogy Laci írta, egy kultúrált étkező, szomjoltó lehetőség. A szegedi állomás összehasonlítása talán kicsit túlzás, már abban a tekintetben, hogy nagyságrendekkel nagyobb forgalmat bonyolít le, de tényleg más világ.

 

 

Addig, amig egy ember módjára megközelíthető parkoló sincs az állomás közelében, szerintem nincs miről beszélni. Az meg, hogy a város tizenéve azon pörög, hogy "jajj, ez MÁV-os terület", nagyon gyenge érv. Ez nem a MÁV érdeke lenne, hanem a városé.. az állomás tényleg a város egyik kapuja, legyen akkor már egy erős, zártszelvényes kapu, ne egy fa tákolmány!

 

uff, kuf