Immár 6 éve, hogy a Magyar Turizmus Zrt feltalálta a Torkos Csütörtök intézményét, amely évről-évre egyre sikeresebb, vagy mondjuk inkább úgy, nagyobb publicitást nyert. Az akcióban való részvétel feltételei relativ kötöttek lennének, úgymint az egész nyitvatartási idő alatt biztosítani kell az 50% kedvezményt minden ital és 'a la carte' ételből. További feltétel lenne a Torkos Csütörtök hetén és az azt megelőző héten használt ’a la carte’ étlap és itallap választékának és árainak teljes körű megtartás, amiben azért erős kilengéseket lehet tapasztalni.. Érdemes tudni azt is, hogy azon éttermek, amelyekre korábban fogyasztói panasz érkezett, idén nem vehet(nének) részt az akcióban. A rendezvény alapötlete az volt, hogy így népszerűsítsék az éttermi étkezést, ami az évek alatt anyagi és szociális okok miatt erősen visszaesett.. Illetve talán az igény is eltűnt az emberekből, na meg a szabadidejük sem lett több.

Az első években nagyon tetszett ez az új ötlet, akció, tényleg lelkesen állt hozzá vendéglátó és vendég is, de az utóbbi 2 év nekem kissé csalódás jellegű. Sok helyen megjelent a rövidített étlap, az akció nem teljes napra, csak 2-3 órás intervallumra volt értendő, a vendégek jó magyar szokás szerint összeettek-ittak volna mindent, ami belefér. A vendég kezdett túllépni "hatáskörén", a vendéglátó pedig különféle, a vendéglátáshoz nem illő eszközökkel igyekezett ezt meggátolni. Macska-egér harc, pedig az egész akciónak alapvetően nem szabadott volna ide torkolni. Talán idén másképp lesz!

 

Abban mindenki egyetért, hogy a Hét főbűn közül a Torkosság a legenyhébb vétek. Miért olyan veszélyes mégis, és miért került a figyelem középpontjába századunkban? Mert ez az egyetlen vétek, ami nem csak a lelket veszélyezteti, hanem a testet is. A falánk ember az arcán viseli bűnjelét, meg a pocakján. Korunkban a világméretű éhezésnél már csak a világméretű elhízás nagyobb probléma. Erre keres megoldást Francesca Rigotti, végigpörgetve a nagyevőket, az ókori mitológiától a mai filmekig.

 

 

A váci vendéglátóhelyeknek durván két és fél hetük van még (2011. március 7. 10:00 a határidő) jelentkezésre, eddig hivatalosan 4 vendéglátó csatlakozott a mozgalomhoz! (A listát folyamatosan frissítem, várom a helyi éttermek emailjait is!

A hivatalos lista ITT követhető!

Emailben megkerestem reményeim szerint az összes váci éttermet még múlthéten, sok helyen a neten fellelehtő emailcím volt hibás, de a többségüktől sajnos válaszra sem méltattak. A Messina már biztosan, a Kőkapu pedig előreláthatólag pénteken is megtartja a rendezvényt, mindenképpen foglaljatok asztalt minél hamarabb, ha menni akarok! :)

Összesen ketten tiszteltek meg egyelőre válaszukkal, nekik külön köszönöm!

Nem mi nem veszünk részt a torkos csütörtökön, mert nem szeretnék egy olyan rendezvényen részt venni ahol az árral próbálnak meg operálni! Egész évben próbálok én és a kollégáim versenyképes áron magas minőséget szolgáltatni, és nem szeretnék azon az egy napon azon gondolkozni, hogy hány kiló bélszín vagy libamáj lesz elegendő, mert akinek amúgy is csak azon az egy napon lesz rá lehetősége (mert az anyagi helyzete nem enged esetlegesen többet), nem fog az év többi napján azt fogyasztani.

Az év közbenső részében támogatjuk a mozgássérültek napközijét ingyen utalványokat adunk az iskoláknak, és úgy gondolom ez elegendő "közmunka" a számunkra.

Üdvözlettel: Hámor Szabolcs

 

Mióta megnyitottunk, 3 éve, minden évben csatlakoztunk a résztvevők listájához. Vegyesek a tapasztalataink. Ezzel kapcsolatban bármilyen felmerülő kérdéssel, kérem forduljanak  hozzám!

Üdvözlettel:
Bíró Zoltán

A farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

A XX. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek néha ma is nagyböjti hétvégékre, sőt akár hamvazószerda napjára is munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat, bőséges étkezéssel járó rendezvényeket. A torkos csütörtök hagyománya ennek következtében hamar megkopott és elhalt.

A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Rt kezdeményezésére, egyfajta vendéglői reklámfogásként az utóbbi években újjáélesztették emlékét, hagyományát. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök ^[1]: azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, ez azonban a külföldi párhuzamokat tekintve téves lehet, korrigálása célszerűvé válhat.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források ^[2][3] és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.

Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

forrás Wikipedia